Atyák

Két különböző út
„Elsődleges célkitűzésünk és törekvésünk: a csendben és magányban megtalálni Istent” (Szabályzat 4,1). Efelé az egyetlen cél felé a kartauziak két különböző életformában törekszenek: mint klastromi szerzetesek (atyák) vagy mint laikus szerzetesek (barátok).

Az atyák magánya
A klastromi szerzetesek, akik mindnyájan papok, vagy annak készülnek, a kerengő mentén elhelyezkedő cellákban élnek, melyeket csak a közösségi liturgia meghatározott óráiban, valamint a közös rekreáció (felüdülés) ritka alkalmaira hagynak el. A cellához való hűség döntő jelentőségű a kartauzi életben. „Szent föld és szent hely ez, ahol az Úr és szolgája gyakran elbeszélgetnek egymással, mint ember a barátjával. Itt nemegyszer megesik, hogy a hűséges lélek Isten Igéjével összeforr, a jegyes a Jegyessel frigyre lép, a földi a mennyeivel, az emberi az istenivel egyesül” (Szabályzat 4,1).

A cella
A cella tulajdonképpen egy kétszintes házikó, melyet kis kert vesz körül. A földszinten műhely van berendezve, a szükséges szerszámokkal – az atyák ugyanis a kétkezi munkát is a cellájukban végzik –, az emeleten egy előszoba, melynek „Ave Maria” a neve, kis fürdőszoba és a hálószoba (cubiculum) található, ahol a szerzetes idejének legnagyobb részét tölti: itt imádkozik, tanul, eszik és alszik.

Étkezés és böjt
A szerzetes az ennivalót a bejárat melletti kis ablakon át kapja naponta kétszer, ill. a téli időszakban csak egyszer; ilyenkor este kenyeret és italt fogyaszt. Az étel ízletes és bőséges. A szerzetesek húst – halfélén kívül – sohasem esznek. Hetente egyszer „absztinenciát” tartanak, azaz csak kenyeret és vizet vesznek magukhoz. Ádventben és Nagyböjtben a tejtermékektől is tartózkodnak. Ezek a böjti előírások ugyan nem kis lemondást követelnek, viszont egyáltalán nem károsak az egészségre. Ellenkezőleg: a kartauziak nemritkán igen magas kort érnek meg. A novíciusok fokozatosan szoknak hozzá a böjthöz, a novíciusmester irányítása alatt.

Időbeosztás
A novíciusok és az egyszerű fogadalmasok a munka- ill. tanulási idő beosztásában, valamint a lelki elfoglaltságokat illetően a magiszter atya által előírt rendet követik; később a szerzetesek – a liturgikus órák keretén belül – maguk osztják be idejüket. A napirendet illetően lásd Napirend.